Miért jelent időutazást a fénynél gyorsabb utazás?
Bemutató:
Ha bárki, bármilyen módon gyorsabban utazhatna a fénynél, a múltba is el tudna jutni. Albert Einstein ezt már 1907-ben leírta egy rövid gondolatkísérletben. Ebben a videóban lépésről lépésre végigjárjuk, hogyan lesz a gyorsaságból időutazás, és miért tűnik úgy, hogy a természet mindent elkövet, hogy ezt megakadályozza.
Szó lesz a GPS-műholdak óráiról, Einstein vonatáról, Roger Penrose Androméda-paradoxonáról, a soha meg nem talált tachionokról, a 2011-es „fénynél gyorsabb neutrínók” rejtélyéről, a hajlítómeghajtásról, a féreglyukakról és Stephen Hawking fogadásáról, amelyre egyetlen időutazó sem jött el.
Melyik kiút tűnik neked a legvalószínűbbnek: nincs semmi a fénynél gyorsabb, a természet vigyáz az összhangra, vagy párhuzamos világok? Írd meg kommentben!
Fejezetek
- BevezetésBevezetés
- Milyen gyors a fény valójában?Milyen gyors a fény valójában?
- Miért nem érhetjük utol soha?Miért nem érhetjük utol soha?
- A zsebedben ketyegő bizonyítékA zsebedben ketyegő bizonyíték
- Mikor van most?Mikor van most?
- Két járókelő és egy távoli galaxisKét járókelő és egy távoli galaxis
- A szabály, amely soha nem sérülA szabály, amely soha nem sérül
- Levél a múltbaLevél a múltba
- A válasz, ami megelőzi a kérdéstA válasz, ami megelőzi a kérdést
- A részecske, amelyet senki sem talált megA részecske, amelyet senki sem talált meg
- Kiskapuk a téridőbenKiskapuk a téridőben
- Hogyan védekezik a természet?Hogyan védekezik a természet?
- Mi a lényeg?Mi a lényeg?
Források
Válogatás azokból a művekből és kísérletekből, amelyekre a rész épül:
- Einstein 1907-es gondolatkísérlete és Tolman 1917-es leírása
- Hafele–Keating kísérlet (1971)
- Frisch–Smith müonmérés
- Penrose: A császár új elméje (1989)
- Feinberg (1967)
- OPERA-kísérlet (2011–2012)
- Alcubierre (1994)
- Morris–Thorne–Yurtsever (1988)
- Hawking (1992)
- Novikov
- Gödel (1949)