Van egy másik éned egy párhuzamos világegyetemben?
Bemutató:
Egy komoly fizikus kiszámolta, milyen messze lehet tőled egy másik ember, aki pontosan úgy néz ki, mint te, és éppen ugyanezt a mondatot hallja. Max Tegmark számítása nem sci-fi: egy széles körben elfogadott elmélet következménye, azzal az egy feltétellel, hogy a világegyetem végtelen. Ebben a videóban végigjárjuk, milyen úton jutottak el a tudósok oda, hogy komolyan beszéljenek párhuzamos világegyetemekről.
Szó lesz a megfigyelhető világegyetem határáról, Tegmark négy szintjéről, a világegyetem első pillanatáról és az örök infláció buborékairól, a finomhangoltság rejtélyéről, Schrödinger macskájáról, és Hugh Everettről, a fiatal fizikusról, akinek az ötletét a kor legnagyobb nevei elutasították, pedig csak annyit állított: minden lehetőség megtörténik. A végén azt is megkérdezzük, tudomány-e ez egyáltalán.
A négy szint közül melyiket tartod a legvalószínűbbnek, és melyiket a legtávolabbinak a valóságtól? Írd meg kommentben!
Fejezetek
- BevezetésBevezetés
- Meddig látunk el?Meddig látunk el?
- Mi van a horizonton túl?Mi van a horizonton túl?
- Milyen messze van a másik te?Milyen messze van a másik te?
- A világegyetem első pillanataA világegyetem első pillanata
- Buborékok a habbanBuborékok a habban
- Miért éppen ilyen a mi világunk?Miért éppen ilyen a mi világunk?
- A macska, amely egyszerre él és halottA macska, amely egyszerre él és halott
- A diák, akinek nem hittekA diák, akinek nem hittek
- Minden lehetőség megtörténikMinden lehetőség megtörténik
- A legvégső világegyetemA legvégső világegyetem
- Tudomány-e ez egyáltalán?Tudomány-e ez egyáltalán?
- Mi a lényeg?Mi a lényeg?
Források
Válogatás azokból a művekből és kísérletekből, amelyekre a rész épül:
- Tegmark: Parallel Universes (2003)
- Guth (1981)
- Steinhardt és Vilenkin (1983)
- Linde (1986)
- Weinberg (1987)
- Schrödinger (1935)
- Everett (1957)
- DeWitt (1970)
- Wigner (1960)
- Carroll: Something Deeply Hidden (2019)